2019. december 08. | Mária

Felsőtárkány

A bükk nyugati kapuja

bunmegelozesi-hirlevel-1013
Bűnmegelőzési hírlevél
Bűnmegelőzési hírlevél 2019.
babakiallitas
Babakiállítás
Hagyomány és hobbi
roma-nemzetisegi-onkormanyzat-kozmeghallgatas
Roma Nemzetiségi Önkormányzat...
Felsőtárkány Roma Nemzetiségi...
zoldhulladek-szallitas
Zöldhulladék szállítás
Egri hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft....
szaloncukor-atveteli-lehetoseg
Szaloncukor átvételi lehetőség
Felsőtárkány Község Önkormányzata az...
hegyifuto-vbereseny
Hegyifutó verseny
Hegyifutó verseny kiírás
matyo-kiallitas
MATYÓ KIÁLLÍTÁS
KORTÁRS MATYÓ NÉPI IPARMŰVÉSZETI...
meghivo-1003
Meghívó
Meghívó Felsőtárkány Község...
allashirdetes-1002
Álláshirdetés
Pályázati felhívás pénzügyi...
allashirdetes
Álláshirdetés
Pályázati felhívás igazgatási...
hvb-hatarozat-roma-nemzetisegi-kepviselo-eredmeny
HVB határozat roma nemzetiségi...
Helyi Választási Bizottság 32/2019. (X....
hvb-hatarozat-onkormanyzati-kepviselo-eredmeny
HVB határozat önkormányzati...
Helyi Választási Bizottság 30/2019. (X....
hvb-hatarozat-polgarmester-eredmeny
HVB határozat Polgármester eredmény
Helyi Választási Bizottság 29/2019. (X....
idosek-koszontese
Idősek köszöntése
Műsorral köszöntöttek az óvodások az...
mihaly-napi-vasar-994
Mihály napi vásár
Fényképes beszámoló a vásárról
vizhiany-felsotarkanyban
Vízhiány Felsőtárkányban
2019. október 08-án, kedden 8.00 és 15.00...
rendelet-tervezet-tarsadalmi-velemenyezese-990
Rendelet tervezet társadalmi...
Felsőtárkány Község Önkormányzata a...
kozosen-a-jovonkert-
Közösen a jövőnkért!
XVIII. Tárkányok Találkozója, 2019....
az-orszagos-rendor-fokapitanysag-hirlevele
Az Országos Rendőr-főkapitányság...
A segélyhívószámok rendeltetésszerű...
felmeres-a-lakossag-egeszsegi-allapotarol
Felmérés a lakosság egészségi...
2019. szeptember 16. és december 16....
latogatas-a-dino-volgyben
Látogatás a Dínó völgyben
A felsőtárkányi óvodások "időutazása"...
erdeszeti-nyilt-nap
Erdészeti nyílt nap
Erdészeti nyílt napon jártak a...
sertestartok-figyelmebe--980
Sertéstartók figyelmébe!
Vaddisznókban előforduló afrikai...
megfigyelesi-zarlat-elrendelese-978
megfigyelési zárlat elrendelése
A Heves Megyei Kormányhivatal...
ugyfelfogadas-rendje
Ügyfélfogadás rendje
Az ügyfélfogadás 2019. szeptember 13-án,...
hirdetmeny-971
Hirdetmény
A helyi Önkormányzati Képviselők és...
hirdetmeny-970
Hirdetmény
Nemzetiségi Önkormányzati Képviselők...
1-2019-viii-08-szamu-kozlemeny
1/2019. (VIII.08.) számú közlemény
A Felsőtárkányi Közös Önkormányzati...
erasmus-be-in-my-shoe-
Erasmus+ Be in my Shoe-
a Felsőtárkányi Általános Iskola...
112-segelyhivo-hasznalata
112 segélyhívó használata
Bűnmegelőzési Hírlevél 2019. július...

Tájékoztató a kutak fennmaradási eljárásáról

2018. október 09.

A 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról


 

 

Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról

 

Az utóbbi időben rengeteget foglalkozott a média az engedély nélkül fúrt vízilétesítmények (a továbbiakban: kutak) engedélyeztetésének témakörével. Az Országgyűlés 2016. és 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.). A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. Tehát a Vgtv. csak ennyiben enyhült, hogy nemcsak a 2016. június 4. napját megelőzően létesített kutakra hirdet moratóriumot, hanem ezt az átmeneti időszakot tolja ki 2017. december 31-ig létesített kutakra.

 

 Kérelem benyújtása:

- Kérelem nyomtatvány,
- Tényleges megvalósulási állapotot tükröző dokumentáció csatolása (Magyar Mérnöki Kamara erre  feljogosított szakterületi tervező által készített).

 

 

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?


A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

 

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

 

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

 

ac) nem gazdasági célú vízigény;

 

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

 

A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

 

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

 

Sokan nem tudják, de a ház körüli szikkasztók létesítése is engedélyhez kötött.

 

A jegyző engedélye szükséges az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha
– az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése – a megvalósítás műszaki költségeihez képest – aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
– a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
– a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

 

A vízkivételt biztosító vízilétesítmények legalizálására vonatkozó moratórium a szikkasztó létesítmények engedélyeztetésére nem vonatkozik, tehát aki engedély nélkül létesít szikkasztót, azt a hatóság megbírságolja.

 

Vízjogi fennmaradási engedélyezés

 

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik.
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a KHVM rendelet által előírt adatokat. Az eljárás mentes az igazgatási díjfizetési kötelezettség alól
– az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;
– a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2020. december 31-ig.

 

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a KHVM rendelet szerint.

 

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

 

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

 

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

 

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

 

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

 

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

 

A vízgazdálkodási bírság

 

A Vgtv. 2020. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2020. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2021. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó csupán a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé, a tervdokumentáció készíttetése a továbbiakban is jelentős terhet ró a létesítőkre.

 

Az eljáráshoz szükséges nyomtatvány átvehető a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben, vagy az alábbi linken elérhető:

 

A kérelem nyomtatvány innen letölthető!

2. sz. melléklet-Műszaki adatlap

3. sz. melléklet-Ásott kút

4. sz. melléklet-Fúrt kút

5. sz. melléklet-Nyilatkozat kút kialakításáról

 

BM KTUALIZÁLT TÁJÉKOZTATÓ A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉNEK ENGEDÉLYEZÉSI
HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ KUTAK ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAIRÓL

 

Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási engedélyezése ügyében

 

 

< Vissza